2010. november 25., csütörtök

Kudarc és siker 2.

                                                      
                                              KUDARC ÉS SIKER.2.

Ez a bejegyzés a „Kudarc és Siker .1.” folytatása. : http://kmonali.blogspot.com/search/label/Kudarc%20%C3%A9s%20siker.

Ígéretemhez hűen szeretném nektek leírni, hogy az akkori időkben milyen érzések kavarogtak bennem és apában. Akkor még nem is gondoltuk, hogy egy hullámvasútra ültünk fel. Csak itt nem egy menetre fizetünk be hanem egy hat évig tartó hosszú útra. Ezalatt az időszak alatt ért minket jó is de sajnos nagyon sok rossz is, ez egy életszagú hullámvasút.
Az eredményeim alapján a hormon problémámat gyógyszerekkel próbáltuk kordában tartani. Apának az visszér műtét után minden eredménye rendben volt.
Vártunk és csak vártunk, (aki már esetleg járt ebben a cipőben az tudja, hogy milyen idegörlő csak várakozni.) Semmi eredmény a gyógyszeres kezelés után sem.
Hát én azt hiszem mindent kipróbáltam a siker érdekében, elmentünk apával egy olyan emberkéhez aki a csillagok, a hold állásából megmondta, hogy mikor kell próbálkozni. Hát ez egy érdekes szitu volt, mindig nézni a hold állását, na és ha most jó akkor uccu neki.
Megkaptam a Gynevac injekció kúrát is.
Többet itt olvashatók róla: http://www.gynevac.hu/bevezetes.html Nekem ez sem hozott eredményt.
Következő lépés az orvosi etikett szerint az inszemináció. Hát, hogy mi is az inszemináció ? Bővebben itt kaptok tájékoztatást: http://www.timmermann.hu/site/letoltesek/inseminatio.pdf
Én akkoriban még működő Söpfmérei kórházba jártam Dr. Arnold László nevű doki bácsihoz ő végezte nálam ezt a folyamatot. Hatszor próbáltunk neki futni a dolognak, mert az eredményei mindig olyan kecsegtetők voltak.
Nem és nem akart sikerülni. Nagyon kétségbe esett voltam minden alkalommal, mert hát ugye mondják az embernek, hogy „ne éld bele magad.”Kérdezem hogyha nem élem bele magam akkor mi visz tovább ezen az úton ?
Repült az idő a fejünk fölött és nekünk semmi eredmény, na és az én biológiai órám is már úgy éreztem, hogy nagyon ketyeg. Akkor voltam 34 éves. Jó jó tudom, hogy egy 34 éves nő nem öreg, de akkor úgy éreztem magam mintha 100 éves lennék és ez az utolsó lehetőségem. Folyt köv.

Ezt az oldalt a Cewe 79. heti kihívására készítettem. A kihívás lényege, hogy más perspektívából készült fotót foglaljunk oldalba. Hát én ebből a képből készítettem egy oldalt:

Készlet: Imagine by Fran

A 35. héten már olyan nagy volt a pocakom, hogy apa minden nézetből lefotózta. Igazi látványosságnak számítottam az embereknek is az utcán. A kórházban a szobatársnőm nem engedte haza a rokonait míg engem nem láttak.

Szövegrész a képen : Iker lakosztály használata !
Rugdosni csak óvatosan.
Csuklani ha lehet csak felváltva.
Össze bújni kötelező.
    Köszönjük, hogy minket választottak. Jó szórakozást és pihenést. Hamarosan találkozunk.

    2 megjegyzés:

    1. Ekkora-mekkora pocak; nem csodálom, h a csodájára jártak! Párod pedig remek fotós, hisz' megtalálta ezt a perspektívát is! A használati útmutató haláli :)

      VálaszTörlés
    2. Hálás vagyok a sorsnak, hogy a sok-sok aggódás, a beavatkozások és ismét aggódások után, két ilyen gyönyörű szép kislányod született!!!

      VálaszTörlés